Online adás
2017. november 24. Péntek - Emma napja van

Az 56-os forradalom utáni megtorlásról szóló konferencia várta az érdeklődőket az Emlékpontban

2017. október 25.
Az 56-os forradalom utáni megtorlásról szóló konferencia várta az érdeklődőket az Emlékpontban

Az 1956-ot követő megtorlásokat mutatja be az Emlékpont a Nemzeti Emlékezet Hete rendezvénysorozat keretében. Ma Ötvenhat áldozatai, a kádári megtorlások Magyarországa címmel tartottak tudományos konferenciát az érdeklődőknek.

A forradalom vérbe fojtása után, több éven át tartó megtorlássorozat kezdődött Magyarországon. A Kádár-rendszer eltüntette a számára veszélyesnek ítélt embereket. Az október 23-hoz kötődő mai tudományos konferencia fókuszában is a megtorlás állt. A téma szakértői egyetértettek abban, hogy a terror alapozta meg a később kiépülő Kádár-rendszert.

 

 

 

-Az MSZMP a karhatalom és a munkásőrség alapító tagjait, egykori 19-eseket, egykori Rákosi-korszakban pozíciókat szerző intézményvezetőket, pártvezetőket, vállalatigazgatókat tömörített. Hálózat- és maffiaszerűen ez a párt behálózta az egész országot, és a 70-es, 80-as évek fordulóján közel egymilliós tagságú, de a párton belül is volt egy pártelit, a magyar lakosság kb. 1%-a, amelyik ráerőltette akaratát a maradék 99%-ra.  – mondta dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője.

 

 

 

A találkozó Kádár János felelősségéről és az őt követőkről, a pufajkásokról és az MSZMP alapító tagjainak személyes felelősségéről szólt, hiszen a 20. századi Magyarország legnagyobb vérvesztesége alapvetően ezekhez a szereplőkhöz kötődik - hangsúlyozta a közgyűjtemény vezetője. Előadást tartott ma többek között professzor dr. Zinner Tibor, a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárvezetője is. A szakember az 1945-1988-ig végrehajtott halálos ítéletekről beszélt hallgatóságának, aki forrásbázisát kivégzési jegyzőkönyvekre, jogerős bírósági ítéletekre építette.

 

 

 

- Ha egy országban elítélnek több mint 20 ezer embert, felkötnek több mint 220 embert, ha egy országba 13 ezer ember közbiztonsági őrizetbe, vagyis internálásra kerül, ha egy országban mindmáig nem tudjuk pontosan, hogy hány embernek vették el úgy a munkakönyvét, hogy nem taníthatott, nem oktathatott, elvették a jogosítványát, így nem használhatta gépkocsivezetőként, katonatisztként nem tette le a tiszti esküt, nem használhatta a korábbi képzettségét és ha ehhez még hozzáadom azt a kétszázezer embert, aki ezt az országot elhagyta, akkor azt lehet mondani, hogy egy országot elnémítottak. Csend volt, ugyanis ezt az előbb említett számsort fel kell szorozni minimálisan négy emberrel, vagyis a családtagokkal, akkor többszázezer embert sújtott valamiképp a hatalom adminisztratív igazságügyi elnyomása. Aki ezt egyszer átélte, nem akart még egyszer oda kerülni – mondta professzor dr. Zinner Tibor.

 

 

Az előadáson elhangzott, a rendszer a későbbi évtizedekben ugyan változott, de lényegileg ugyanaz maradt: a szovjet érdekeket kiszolgáló egypárti vezetés uralta mindvégig az országot. 

 

 

© 2014-2017 Szerdahelyi József Nonprofit Kft., Minden jog fenntartva    impresszum | felhasználási feltételek | adatvédelem    Webgrafika: SzénásiDesign.hu, Webprogramozás: