Online adás
2017. november 24. Péntek - Emma napja van

Kádár János vásárhelyi brigádja - a munkásőrség történetéről szóló kötetet mutattak be az Emlékpontban

2017. november 08.
Kádár János vásárhelyi brigádja - a munkásőrség történetéről szóló kötetet mutattak be az Emlékpontban

Az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás történetéről beszélve nemcsak a hősök és áldozatok, hanem a rendszer fenntartóinak tevékenységét is vizsgálni kell – jelentette ki Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője a közgyűjtemény történészei által megírt Kádár-huszárok és pártkatonák. Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957–1988 című kötet szerda esti bemutatóján.

Miklós Péter szerkesztésében jelent meg Nagy Gyöngyi és Zeman Ferenc történészek négyszázoldalas munkája, amely a közgyűjtemény egyéves kutatási projektjének eredményeit összegzi. Az év folyamán a vásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőregység tevékenységét bemutató kiállítás összeállítása mellett konferencián tárta fel az Emlékpont a kádári Magyarország megtorló rendszerét, míg a most megjelent könyv az 1957-től maffia-szerűen kiépült, a forradalom megtorlására és az újabb mozgalmak kialakulásának megelőzésére létrehozott szervezet több mint három évtizedes történetét dolgozza fel. Az ötvenhatos forradalom után a forradalom vívmányai ellen jött létre a karhatalom, majd a munkásőrség – idézte fel Zeman Ferenc a kötet társszerzője – aki a szervezet első két évtizedét vette górcső alá.

 

 

- A vásárhelyi és a Csongrád megyei karhatalommal kezdtük a kutatást. A karhatalom, azaz közkeletű nevükön „pufajkások”, november 10-én alakultak. Ezek vezetőiből később a munkásőrség vezetői is lettek. Teljes átjárás volt a két szervezet között. Vásárhelyen ismert, hogy december 10-én egy halálos áldozatot követelő incidens játszódott le egy tüntetésen. Ennek a tüntetésnek, illetve országszerte a sortüzeknek köszönhetően a karhatalom lejáratódott. Kádár úgy gondolta a szervezet elvégezte feladatát és megszünteti. Ugyanakkor az állományra igényt tartott a hithű, a hozzá hű kommunisták személyében. Bán László, a Csongrád megyei karhatalom vezetője lett az első parancsnoka a megyei munkásőrségnek. Surányi Mihály pedig a vásárhelyi munkásőr egységnek lett az első parancsnoka. - mondta el Zeman Ferenc történész.

 

Nagy Gyöngyi társszerzőként a munkásőrség 1969 és 1989 közötti történetét dolgozta fel.

 

-A témák eléggé sablonosak voltak, hiszen arról lehet beszámolni az említett időszakból, hogy ekkor a Szántó Kovács János Munkásőregység egy új parancsnokot kap 1972-ben Tóth Sándor személyében, aki egészen 1989-ig végig viszi az egységet. Ezt megelőzően három parancsnoka volt az egységnek, ez is mutatja azt, hogy ekkoriban találták meg azt a szervezeti formát, ami alapján tudtak működni. Ekkor már egy letisztult testületként működhetett. Egészen más volt a funkciója, mint az 50-es évek végén. A hetvenes években már nem az volt a cél, hogy elrettentsék ezzel a lakosságot, hanem többnyire az MSZMP megmaradt párthadseregeként a kommunista ünnepek díszőrségeit alkották. Mindenféle nagyobb megmozdulásban részt vettek, amely a párthoz kapcsolódott – mondta Nagy Gyöngyi történész. 

 

Hódmezővásárhely az egyetlen város, amely tudományos igénnyel tárta fel a településen működött munkásőregység történetét. A kötetben számos név, adat, fotó és táblázat rögzíti a feltárt tényeket, azonban a szerzők nem ítélkeznek – helyettük a közölt dokumentumok adnak képet a kádárizmus hatalmi struktúrájáról – fogalmazott a kötet szerkesztője. Miklós Péter a bemutatón azt is elmondta: a könyv teljes terjedelmében a hétvégétől elérhető az Emlékpont honlapján, ahonnan azt ingyenesen bárki letöltheti.

© 2014-2017 Szerdahelyi József Nonprofit Kft., Minden jog fenntartva    impresszum | felhasználási feltételek | adatvédelem    Webgrafika: SzénásiDesign.hu, Webprogramozás: