Online adás
2017. november 24. Péntek - Emma napja van

Újabb közigazgatási ügyek intézése válhat egyszerűbbé

2017. november 14.
Újabb közigazgatási ügyek intézése válhat egyszerűbbé

A közigazgatási bürokrácia csökkentésével és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvénymódosító csomagot ismertetett mai expozéjában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Parlamentben.

Újabb közigazgatási ügyek intézése válhat egyszerűbbé. Lázár János azt mondta: vagyonszerzési illetékmentességre számíthatnak azok, akik a családi otthonteremtési kedvezményt, azaz a CSOK-ot kihasználva vásárolnak ingatlant abban az esetben, ha az ingatlan ára a CSOK összegével csökkentve nem éri el a 30 millió forintot. Hozzátette: díjmentessé teszik azokat az eljárásokat, amelyek a CSOK beadásához szükségesek.

 

 

„A Magyar Állam digitalizálása folyamatosan zajlik. 170 milliárd forintot költünk arra, hogy az ügyek elektronikus intézését az állami eljárások elektronizálását végre tudjuk hajtani. Ennek fontos háttérkövetelménye lesz a nyilvántartások digitalizálása. A nyilvántartások összekapcsolását és hozzáférhetővé tételét kérem, hogy a törvényhozás támogassa. Ma 270 Kormányablakban 1500 ügyet lehet bejelenteni, fontos például, hogy az ügyintéző meg tudja nézni valamennyi nyilvántartásban, hogy egy szociális igényt bejelentő ügyfélnek milyen vagyontárgya, milyen gépjárműve, illetve milyen egyéb támogatásai vannak” – fogalmazott Lázár János.

 

 

A gépjárművek nyilvántartásával, forgalomba helyezésével kapcsolatos adatok is megosztott adatok lennének, ahol szintén egységes nyilvántartást javasolnak - hangsúlyozta, de a cégnyilvántartással, cégnyilvánossággal, a bírósági cégeljárással és a végelszámolással kapcsolatos ügyintézéseket is egyszerűsíteni kívánják.

 

 


Az átláthatóbb államháztartás stabilitási törvényeiről még tegnap beszélt az Országgyűlésben a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az LMP-s Schmuck Erzsébet felvetéséére reagálva, aki a legújabb offshore-világbotrány magyar vonatkozásait firtatta az azonnali kérdések órájában.

 

 

„2010 után olyan alaptörvény fogadott el a Magyar Parlament és ehhez kapcsolódóan olyan gazdasági szabályokat és stabilitási törvényeket fogadtunk el, amely a közpénzek közeléből, a közbeszerzések területéről kiszorította az offshore hátterű cégeket. Míg 2002 és 2010 között a magyar közpénzek az offshore hálózatokat táplálták” – mondta Lázár János.

 

 

Közölte: 2010 után a kabinet Közép-Európában a legtöbbet tette az ellen, hogy az említett cégeket távol tartsák a közpénzektől.

© 2014-2017 Szerdahelyi József Nonprofit Kft., Minden jog fenntartva    impresszum | felhasználási feltételek | adatvédelem    Webgrafika: SzénásiDesign.hu, Webprogramozás: