Online adás
2018. november 18. - Jenő napja van

Négy előadást hallhattak a Nagy Háború lezárultáról és Tisza István meggyilkolásáról az Emlékpont látogatói

2018. november 08.
Négy előadást hallhattak a Nagy Háború lezárultáról és Tisza István meggyilkolásáról az Emlékpont látogatói

Négy előadó, köztük Miklós Péter, illetve Hatos Pál dékán, vagy Gulyás László egyetemi tanár tartottak előadást ma az Emlékpontban „Ennek így kellett lennie” címmel. A közgyűjtemény konferenciájának aktualitását az első világháború lezárultának, illetve Tisza István miniszterelnök halálának 100. évfordulója adta.

A Tisza-gyilkosság és a magyar közvélemény 1918 őszén címmel többek között dr. Hatos Pál, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának dékánja tartott előadást azon a konferencián, amelyhez a gróf utolsó mondatát választották mottóul: „Ennek így kellett lennie”. Tisza István volt az egyetlen magyar miniszterelnök, aki merénylet áldozata lett. Négyszer kísérelték meg elvenni az életét, mégsem vette komolyan a veszélyt.

 

 

„Tisza István az az államférfi, aki miniszterelnök volt, de már az édesapja is miniszterelnök volt. Talán Tisza Istvánról mondhatjuk azt, hogy a legbátrabban meghalni tudó államférfi volt. Lekicsinyelte a veszélyt, tudta, hogy őt teszik felelőssé a háborúért mintegy bűnbakként, mégsem távozott el Budapestről. Ahogy Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Elnök, maga is híres történetíró és Tisza István barátja fogalmazott, örök sorstragédiába illő végzet volt az, amely Tisza István sorsát irányította. Az sem elhanyagolható tény, hogy október 31-én, a reformáció ünnepén oltották ki életét a gyilkos golyók. Ellentmondásos személy, aki mindig is megosztó volt, de jellemereje, kálvinista elkötelezettsége, fatalista hite a küldetésében kiemeli a korszak államférfiai közül” – mondta dr. Hatos Pál, a Kaposvári Egyetem dékánja.

 

 

Kutatásmódszertani megfontolások a Versailles-ben kialakított közép-európai határok történetének vizsgálatához témában tartotta meg előadását a konferencián prof. dr. Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára.

 

 

„Ebben az az új szempont, hogy mi volt az az érv, amiben a románok, szerbek, csehszlovákok a békekonferencián benyújtottak, hogy az új határoknak hol kell húzódnia, és azt is megnézzük, hogy a békekonferencia döntéshozói hogyan mérlegelték ezeket az érveket, melyeket fogadták el, vagy melyeket nem fogadták el. A tisztességes határok fogalmát nagyon egyszerű megmagyarázni. Minden népnek joga van azon állam keretei között élni, amely állam keretei között élni akar. Ez azt jelenti, hogy a nyelvhatár keretein belül kellett volna meghúzni a határokat, például a Csallóközben, amely tiszta magyar terület volt, nem a Dunánál kellett volna meghúzni a határt, hanem 80 kilométerre északra, ez egy félmilliós magyar tömb, ez azt jelentette volna, hogy Csehszlovákiához körülbelül egymillió magyar került Trianon után, ha a Csallóköznél határt húznak, akkor az egymillió már rögtön lemegy félmillióra. Ez nagyságrendileg egy rendkívül fontos szám” – tette hozzá dr. Gulyás László.

 

 

Az 1920-as határok a mai napig meghatározzák a világ sorsát, ugyanakkor hárommillió magyar került kisebbségi sorba, a befogadó államok nem biztosították a tisztességes bánásmódot, amelyből számtalan konfliktus volt az elmúlt száz évben.

© 2014-2017 Szerdahelyi József Nonprofit Kft., Minden jog fenntartva    impresszum | felhasználási feltételek | adatvédelem    Webgrafika: SzénásiDesign.hu, Webprogramozás: