Online adás
2019. szeptember 21. Szombat - Máté napja van

Egy túlélő naplója című művet mutatták be a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen

2018. november 22.
Egy túlélő naplója című művet mutatták be a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen

Hárs Gábor két kötetes alkotása a túlélés történetéről szól, és a zsidó családok vészkorszakban megélt tragédiáit tárja az olvasók elé.

 

Hárs Gábor, egykori varsói nagykövet, korábbi országgyűlési képviselő Egy túlélő naplója című könyvének két kötetét mutatták be a hódmezővásárhelyi Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen. Rengeteg kutatómunka előzte meg a kötet megírását, több családi dokumentum, és korabeli visszaemlékezés feldolgozása tette teljessé a művet.

 

Az identitást, az emberséget, a humánumot kell felismerni Hárs Gábor könyvében, mondta az eseményen Miklós Péter az Emlékpont intézményvezetője. A könyv írója, egykori diplomata és politikus dokumentumértékű és egyéni hangvételű kötete a túlélés tragikus, de személyes bizonyítéka. A mű szerzője nem csupán saját családja, hanem barátai, ismerősei történeteit is megismerteti az olvasóval. Az első világháborút követő minden évből felidéz egy-egy olyan momentumot, amely a korszakot közel hozza a fiatal generáció tagjaihoz.

 

 

„Ami megelőzte a második világháborút és Hőseim címszóval van a kötetben, az nagyon sok mindenről szól, ami előkészítette azt a szörnyűséget, ami bekövetkezett. A magyar történelem legsötétebb hónapjait jelenti, különösen a nyilas terror időszakára értendő. Amely utána következett, melynek az oka lett a címválasztásom, Egy túlélő naplója, tehát nem A túlélő naplója, amely azt próbálja sugallni, hogy elsősorban nem rólam szól ez a könyv, hanem általában arról a részéről a magyar népnek, amely a legtöbbet szenvedte a második világháború alatt. Szó van a könyvben a numerus claususról, a zsidó törvényekről is, amelyek megelőzték ezt az eseménysorozatot. A túlélés vonatkozik a háború utáni történésekre is, a Rákosi és Kádár korszakra. Ennek próbálom a történeti kivonatát adni” - mondta Hárs Gábor.

 

 

A mű szerzője kiemelte, hogy a könyvek borítójának színei is szimbolikus jelentőséggel bírnak. Ugyanis a sárga, a sárgacsillag színe volt, a búzavirágkék pedig az 1957-ben alakult Kommunista Ifjúsági Szövetséget jelképezi.

 

© 2014-2017 Szerdahelyi József Nonprofit Kft., Minden jog fenntartva    impresszum | felhasználási feltételek | adatvédelem    Webgrafika: SzénásiDesign.hu, Webprogramozás: