Online adás
2019. szeptember 21. Szombat - Máté napja van

A Szeremlei Társaság Helytörténeti Konferenciát tartott az Emlékpontban

2018. december 04.
A Szeremlei Társaság Helytörténeti Konferenciát tartott az Emlékpontban

Az eseményen a Hódmezővásárhelyhez kapcsolódó kutatási területük új eredményeit mutatták be. Illetve az előadásokon Szabó Magda családjának helyi kötődéseiről, és az 1917-ben leszerelt harangokról is hallhattak az érdeklődők.

A Szeremlei Társaság Helytörténeti Konferenciáján Irodalomtörténeti, agrártörténeti valamint a helyi polgárok életét feltáró előadásokat is meghallgathattak az érdeklődők az Emlékpontban. A rendezvény célja az volt, hogy az egyesületen belül működő amatőrök és szakmabeli helytörténészek a kutatási eredményeiket a szélesebb közönség elé tárták. Ezáltal próbáltak interaktívabb kapcsolatot kialakítani az egyesület kulturális működése és Hódmezővásárhelye polgárai között.

 

 

„Az idei évben is vannak új kutatási eredményeink, és négy tagtársunk jelentkezett arra, hogy itt szóban is bemutatná ezeket. Tagjaink természetesen jóval többen vannak, és az évkönyveinkben látható, hogy számos kutatási munka zajlik párhuzamosan. A konferenciákon elhangzott előadások mindig bekerülnek az egyesület évkönyvébe egyéb állandó rovatokkal és kibővített tanulmányokkal együtt. Tehát amiket itt meghallgathatnak, a jövőben könyv formájában kézbe vehetik az olvasók a következő évben” – mondta Antal Tamás.

 

 

Presztóczki Zoltán, a társaság titkára és a Hódmezővásárhelyi Levéltár főlevéltárosa Szabó Magda családjának apai ágát mutatta be előadásával.

 

 

„Előadásom címe: „Régimódi történet apai ágon”. Valószínűnek tartom, hogy többen tudják: Szabó Magda édesapja Szabó Elek Hódmezővásárhelyen végzett a Református Főgimnáziumban a 19. század legvégén. Rajta kívül két fiú testvére, János és Béla is a vásárhelyi gimnáziumban érettségizett és ezt a történetről beszélek majd részletesebben. Valamint Szabó Magda apai nagyapja, idősebb Szabó János református esperes Hódmezővásárhelyen szolgált élete utolsó öt évében. Ugyanis egy megüresedett, ótemplomi lelkészi helyre őt hívták meg a Hódmezővásárhelyi Presbitérium tagjai. Így életét hódmezővásárhelyi lelkészként és presbiteresként töltötte” – tette hozzá Presztóczki Zoltán.

 

 

Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum helytörténésze az 1917-es év eseményeit idézte fel, amikor a vásárhelyi templomok harangjainak jelentős részét hadi célokra szállították el. A nyár folyamán a katolikus templom harangjai is a hadi célok szolgálatába álltak, míg a megmaradtakat az év végén vitték a fegyvergyárakba. A hívek 1918-ban gyűjtést rendeztek, hogy a bronzharangokat acélból készültekkel pótolják, azonban csak az ótemplomban sikerült a pótlást, a többi harangnak a román megszállás idején eltűntek. Majd az 1920-as években kerültek közadakozásból harangok a templomok tornyaiba.

 

© 2014-2017 Szerdahelyi József Nonprofit Kft., Minden jog fenntartva    impresszum | felhasználási feltételek | adatvédelem    Webgrafika: SzénásiDesign.hu, Webprogramozás: